A félév során az alábbi programozási nyelvhez kell fordítóprogramot írni flex és bisonc++ segítségével.

A nyelv az ABAP egyszerűsített változata.

Az alábbi példaprogram a bemenetről logikai értékeket és egészeket olvas felváltva. Az egészek közül a 10 és 100 közöttieket összeadja, amíg először hamis értéket nem kap a bemeneten. Az összeget kiírja a kimenetre.

Tesztfájlok letölthetőek!

* Osszegzes
PROGRAM osszeg.
DATA:
  i TYPE I,
  s TYPE I,
  more TYPE B.
MOVE 0 TO s.
READ TO more.
WHILE more.
  READ TO i.
  IF i> 10 AND i < 100.
    ADD i TO s.
  ENDIF.
  READ TO more.
ENDWHILE.
WRITE s.

A forrásfájlok a következő ASCII karaktereket tartalmazhatják:

• az angol abc kis és nagybetűi
• számjegyek (0-9)
• ():<>=,.
• szóköz, tab, sorvége

Minden más karakter esetén hibajelzést kell adnia a fordítónak, kivéve megjegyzések belsejében, mert ott tetszőleges karakter megengedett. Az ABAP-pal ellentétben ebben a nyelvben számítanak a kis és nagybetűk.

A változók nevei, illetve a program neve az angol ábécé kisbetűiből, nagybetűiből és számjegyekből állhatnak, és betűvel kell kezdődniük.

• I: négy bájtos, előjel nélküli egészként kell megvalósítani; literáljai számjegyekből állnak és nincs előttük előjel
• B: egy bájton kell ábrázolni, literáljai a FALSE és a TRUE

A sor elején álló * karakterektől kezdve a sor végéig. Megjegyzések a program tetszőleges sorában előfordulhatnak (de csak a sor elején). A fordítást és a keletkező programkódot nem befolyásolják.

A program szignatúrából, deklarációs részből és törzsből. A szignatúra tartalma: PROGRAM név ., ahol a név tetszőleges azonosító. A deklarációs részt DATA: vezeti be. A deklarációs rész nem kötelező, de ha van, akkor legalább egy változódeklarációt tartalamaz. A törzs utasításokat tartalamaz, de lehet üres is.

Minden változót név TYPE típus alakban, egy vesszőkkel elválasztott listában kell deklarálni, minden változóhoz külön feltüntetve a típusát

• I típusú kifejezések: számliterálok, I típusú változók.
• B típusú kifejezések: TRUE és FALSE, B típusú változók, két I típusú kifejezésből az = (egyenlőség), < (kisebb), > (nagyobb) infix operátorral, valamint az ezekből AND (konjunkció), OR (diszjunkció) infix és a NOT (negáció) prefix operátorral és zárójelekkel felépített kifejezések.
• Az infix operátorok mind balasszociatívak és a precedenciájuk növevő sorrendben a következő:
  • OR
  • AND
  • =
  • < >

• Értékadás: MOVE kifejezés TO változó . alakú. A változó és a kifejezés típusa csak azonos lehet.
• Olvasás: A READ TO változó . utasítás a megadott változóba olvas be egy megfelelő típusú értéket a standard bemenetről. (Megvalósítása: meg kell hívni a be eljárást, amit a 4. beadandó feladathoz mellékelt C fájl tartalmaz. A beolvasott érték az eax (logikai típus esetén az al) regiszterben lesz.)
• Írás: A WRITE utasítás . a megadott kifejezés értékét a képernyőre írja (és egy sortöréssel fejezi be). (Megvalósítása: meg kell hívni a ki eljárást, amit a 4. beadandó feladathoz mellékelt C fájl tartalmaz. Paraméterként a kiírandó értéket (mindkét esetben 4 bájtot) kell a verembe tenni.)
• Aritmetika:
  • ADD kifejezés TO változó .
  • SUBTRACT kifejezés FROM változó .
  • MULTIPLY változó BY kifejezés .
  • DIVIDE változó BY kifejezés .
• Ciklus: WHILE feltétel . utasítások ENDWHILE .
  • A feltétel logikai kifejezés, és a ciklus belsejében legalább egy utasításnak kell lennie. A megszokott módon, elöltesztelős ciklusként működik.
• Elágazás:
  • IF feltétel . utasítások ENDIF .
  • IF feltétel . utasítások ELSE . utasitasok ENDIF .
  • IF feltétel . utasítások ELSEIF feltétel . utasitasok … ENDIF .
  • A feltétel logikai kifejezés, és az egyes ágakban legalább egy-egy utasítás van. Az IF ágból pontosan egy van, ami az első ág. ELSEIF ágból akárhány lehet. Az ELSE ág nem kötelező, legfeljebb egy lehet belőle, és ha van, akkor az az utolsó ág. A megszokott módon működik.